ET- 1. nap

Az első napom fekvéssel telt, csak épp fürdeni és ennivalóért hagytam el a szobámat. Mindig a barátnőm szavai jártak az eszemben, hogy próbáljak pár napot pihenni, nem hajolgatni, nem emelgetni semmit.

Tüneteim:

A szokásos enyhén pufi has és nagy ritkán egy kis mocorgás a pocakomban. Egyébként csend van. Érzem, hogy a szervezetem próbál megbírkózni az új élményekkel.

Szegény kapott rendesen az elmúlt három hétben. Fullon van hormonokkal.

Az éjszakám csendes, de nem alszom jól. Izgatott vagyok, kattogok.

ET- 2. nap

Nem aludtam valami sokat, a hajnali mosdójáratok sem engedik kegyesen végigaludni az éjszakát. Becsületesen kortyolgatom a 3 liter vizet. Nemcsak a hormonok, de a bőséges folyadékbevitel is sokkolhatja a szervezetemet, hiszen előtte maximum 0.5 liter vízzel csináltam végig a napjaimat.

Tüneteim:

Még mindig pufi a hasam, de nem veszélyes.

Ami viszont nagyon aggaszt, az a kora délutántól kezdődő menstruációs görcsökre emlékeztető fájdalom.

Órákon át tartja magát, én pedig veszettül bújom a fórumokat, hogy valaki ír- e hasonló tünetekről az embrótranszfer 2. napjától... Az eredmény: nem sokan. Egyenlő arányban vélik jónak vagy rossznak a megjelenését a végkifejlet tekintetében. Valaki megszánja a kétségbeesett fórum bejegyzésem, amiben hasonló tüneteket megélők után érdeklődöm és megnyugtat, hogy anno őt is megnyugtatták egy fórumban, hogy nincs ezzel semmi baj, hiszen minden női szervezet másként reagál. Ami végképp meggyőz arról, hogy feleslegesen stresszelem magam, az az, hogy a válaszoló az állandó fájdalmakkal kísért várakozási ideje végén pozitívat tesztelt.

Hajnalban viszont erős menstruációs görcsök ébresztettek.

ET- 3. nap

Megijesztett a fájdalmas ébredés. Felhívtam az orvosomat, mert jobbnak láttam, ha nem találgatok, hanem egy szakembernek mesélek a tüneteimről. Nagyon kedvesen megnyugtatott, hogy ez nem feltétlenül jelent rosszat . Okozhatják a megjelenő sárgatestek is. Arra kért, hogy másnap reggel hívjam, ha nem változik a helyzet, mert akkor látni akar. Nospát javasol, ha újra jelentkezne a görcsölés.

Tüneteim:

Kisebb fájdalmak napközben is jelentkeznek.

Továbbra is tojásokon lépkedve közlekedek és sokat fekszem. És persze félek az éjszakától.

ET- 4. nap

Nem volt alaptalan az aggodalmam. Szinte percre pontosan érkezett a fájdalom hajnalban, de most olyan igazán durván, falat kaparósan. Nospa be. Reggel hívtam az orvosom és már indultam is a Kaáli Intézetbe.

Azért is akartam menni mindenáron, mert arra gondoltam, hogy talán azok a picurkák az életükért küzdenek odabent és az lehetetlen, hogy én ne tegyek értük semmit. Ha kell több száz kilométert utazok, csak hogy megtudjam végre hogy mi lehet a "baj".

Ami még aggaszt, hogy nagyon csúnyán köhögök. Szinte fulladok. Muszáj volt Ventolin spray- t használnom, mert szinte egy szívószálnyi lukon kaptam csak levegőt. Nagyszerű...

Az intézetben kedvesen fogadtak. Az ultrahang vastag nyálkahártyát mutatott és tapintásra sem volt észlelhető semmi kóros. Az orvosom ásványianyagokkal dúsított infúzióra "ítélt", amit a friss transzferesekkel egy helységben vártam ki.

Búcsúzóul a nővérke annyit mondott, hogy szerinte ez terhesség lesz. Én pedig arra gondoltam, hogy a próféta beszéljen belőle. :)

A vizsgálat után anyuval- ő volt a sofőröm- megebédeltünk és aztán komótosan hazagurultunk.

Tüneteim:

A nagy csend után este újra begörcsölök. Nospa be és fekvés.

Az orvosom tanácsára félig ülőhelyzetben alszom, hogy ne "törjem meg" a petevezetékeimet, mert az is okozhatja ám a görcsöket.

Köhögök. Rondán. Ventolin újra.

ET- 5. nap

Rosszkedvűen ébredtem. Pedig végre fájdalom nélkül aludtam. Talán bevállt az alvópozíció váltás.

Délután 30 percet sétáltam zenével a fülemben, mert az orvosom mozgást javasolt. Jót tett pszichésen is, hogy végre kiszabadultam a négy fal fogságából.

Este sajnos várt rám egy kötelező megjelenés egy rendezvényen, amit nem tudtam kikerülni. Igyekeztem minél többet ülni és lassan közlekedni. Az egyik üldögélés közben hirteln szurkálást éreztem a méhem környékén és újra megteltem reményekkel az egész napos depizés után. Talán mégis maradt odabent valaki, aki tartja a frontot. Ez a gondolat felvillanyozott.

Tüneteim:

Egész nap csend van a pocakomban, egészen estig, amikor is egy kis szurkálás érezhető odabent.

A hangulatom a béka feneke alatt, még egy jóbarátommal is összevesztem.

Mindemellett egy kisebb termetű mangalicának érzem magam. Be vagyok vizesedve és 4 kg- ot tuti magamra szedtem.

Lehet, hogy még terhes sem vagyok, de már kezdek dagimalac lenni. Óriási.

ET- 6. nap

Hajnalban újra támadt a görcs, de csak jelzésértékűen. Mikor felriadtam, akkor az oldalamon feküdtem, tehát lehet, hogy ez volt a baj forrása.

Tüneteim:

A nap folyamán enyhe fájdalom az alhasamban illetve a jobb petefészkemnél, de semmi veszélyes. Néha mintha szurkálna is, de lehet, hogy csak haluzok. :)

Ma még a cicimet is nagyobbnak, teltebbnek látom, de semmi mellfeszülés érzés, amit a fórumok olvasásának következtében a pozitív tünetek közé sorolhatnék. Talán csak a progeszteron teszi ezt a kebelcsoda illúziót.

Az este enyhe fejfájást hoz. Ez most jó vagy rossz jel? :(

Mozgás gyanánt ma túrótorta sütést választottam, persze nehéz dolgok emelgetése, hajolgatás és cukor nélkül. :)

Ma este egy kicsit összekülönböztem a kedvesemmel. A téli szünetről volt szó köztünk és azt latolgattuk épp, hogy ha kiderülne, hogy terhes vagyok,akkor semmiképpen nem utazhatok több ezer kilométert, hogy együtt lehessünk. Ha viszont ő jönne haza 23- án, akkor már 28- án indulnia kellene vissza, mert rengeteg pénztől elesik, ha nem dolgozik az év hátralévő napjain. Tudom, hogy értünk csinálja, hogy miattunk és a baba jövője miatt hajt, de ezek az ünnepek és azt, hogy együtt lehetünk az megfizethetetlen.

Szükségem van arra, hogy azt érezzem: én és a kapcsolatunk vagyunk a legfontosabbak a számára.

A Messenger- en lefolytatott szópárbajunk végén azt írtam, hogy feladtam, döntsön ő. Azóta néma csend. Megsértődött. Én is.

Most már csak az kellene, hogy két nap múlva megjöjjön, mert a 28 napos ciklusom eddig óraműszerűen működött.

Szóval tik- tak, tik- tak....

Lapzárta után:

Rám írt a Szerelmem, hogy ne legyenek buta gondolataim, mert mindennél fontosabb vagyok a számára és volt egy olyan elszólása, amiből arra következtetek, hogy valami nagy dologra készül velünk kapcsolatban, amit meglepetésnek szánt... Annyira bánt, hogy mást feltételeztem a kis félmondatai alapján, hiszen annyira szeret és én is nagyon szeretem,

És pont arra készülünk, hogy kisbabánk legyen...

Ő a legjobb dolog az életemben.